Adósok(k)
 Attilának és Boglárkának egy hete volt az esküvője. Életük legszebb napját azonban egészen más gondok miatt nem tudták önfeledten élvezni. Harmadik hónapja várnak fizetésükre, miközben több százezer forintnyi tartozást követelnek rajtuk a szolgáltatók. Az ifjú pár aggodalmát még az sem tudta feledtetni, hogy mostantól ők ketten egy igazi család. A 32 éves Attila négy éve ismerkedett meg a 25 éves Bogival. Mindketten mozgássérültek, egy speciális, nekik létrehozott párkereső honlapon ismerték meg egymást, kezdtek levelezni. Ma már Bogi is részese Attila harcának, leginkább erőt ad párjának.
  Írta: Kun J. Viktória

  - Nekem a családom a párom, meg a nővérem. Édesapám nyolc éve halt meg. Édesanyám elhagyott minket, néha ugyan előkerül, de akkor is valamit akar csak. Nem emlékszem, hogy valaha is bármit, akár csak egy kis szeretetet is kaptunk volna tőle - kezdi az újdonsült férj. - Másfél éve költöztünk albérletbe, közben folyt a hercehurca édesanyámmal, hogy visszaköltözhessek most már Bogival az édesapám által rám hagyott lakásba. Bírósághoz kellett fordulnunk, ott persze nekem adtak igazat, édesanyám az utolsó pillanatig húzta-halasztotta a költözést, másfél héttel a végrehajtás előtt végül elment - mondja a férfi. De ahelyett, hogy fellélegzett volna a pár, akkor szembesültek igazán a gondokkal: az anya ugyanis több százezer forintos közüzemi tartozással vonult ki a lakásból, ennyit hagyott fia nyakán. De ez nem is az első anyagi "kolonc" volt, amit Attila édesanyjától kapott. Korábban két hitelbe is belekényszerítette az asszony a fiát.

- Két személyi kölcsönt vettünk föl a kedvéért, összesen félmillió forintot. Annak a felét azonnal elkérte. Italra kellett neki. Alkoholista. Most 2012-ig minden hónapban törlesztenünk kell. A legnagyobb gond most azonban a gázszámlával van, 140 ezer forintot követel tőlünk a szolgáltató - sorolja Attila. De, hogy a baj nem jár egyedül, náluk sokszorosan igaz. - Év elején hallottuk, hogy van munkalehetőség egy rehabilitációs közhasznú munkahelyen. napi hét órában, részmunkaidőben nyílászárók szigetelését kellett leszednünk, hogy az ablakok újrahasznosíthatóak legyenek. Mint kiderült, három hónapot ingyen és bérmentve dolgoztunk. Pénzt azóta sem láttunk, közben a cég ellen csődeljárást kezdeményeztek, reményünk sincs, hogy megkapjuk még a jogos jussunkat - meséli a férfi. Bogival egyébként, mindig a különböző munkahelyek kérésére, folyamatosan képezték is magukat, így lett például az asszony bőrdíszműves, és végeztek mindketten számítógép kezelői tanfolyamot is. Most Attila ugyan talált új helyet, Boginak viszont hiába nézik a lehetőségeket. Mindegy. A pár nem engedi, hogy boldogságukba beférkőzzenek a gondok. Ahogy az is már csak egy zárójeles megjegyzés, hogy az esküvőn Attila nővére volt az örömanya, ő vezette az oltár elé öccsét. Édesanyját még vendégként is hiába hívták, nem jött el az esküvőre. A pár viszont most nem törődik a gondokkal, vonatra ültek, és élvezik a mézeshetüket.

 
2010.07.26. 06:06
Vissza   
FehérVár rovatok
 Várospolitika
 Kultúra
 Aktualitások
 Vár-Bulvár
 Vélemény-közérdek
 Egyház
 Sport
 Életmód
 Heti portré
 Gazdaság
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 szöveg stb..
 szöveg stb..
 szöveg stb..
 
 szöveg stb..
 szöveg stb..
 
 
 
 szöveg stb..
 
 
 
 szöveg stb..
Terjesztési pontok