Gellért püspök István király udvarába látogatott, és a Napbaöltözött Asszonyról beszélt az akkor még jobbára pogány magyaroknak. István megértette Isten hívó szavát, és halála előtt Nagyboldogasszonynak ajánlotta népét és koronáját. Ezért hívjuk Máriát Nagyboldogasszonynak, és tartjuk országunkat Mária országának (Regnum Marianum), és lett népünk Mária népe. Ennek a Máriának az oltalmában él és hal a magyar ezer esztendeje.

Bár Nagyboldogasszony ünnepe katolikus hagyomány, mégis, mintha túlmutatna a szakrális megemlékezésen.

Szent István akarata és Szent László törekvései nem maradtak a templomok falai között. Egy egész nép élte azt meg mindennapos buzgalmával. Mária oltalmát kérték harcokban, kétségekben, és neki adtak hálát a sikerekért, az elért eredményekért. Őt énekelte meg a magyar ősi himnuszában. Így lett Nagyboldogasszony nemcsak a hívek számára, de valamennyi országlakónak jelentős ünnepe.

Ennek az ünnepnek voltak gátjai is, gondolok a közelmúltra, de hasonlóan nehéz idők jártak a muszlin hódoltság alatt is.

Ez az ünnep túlélt minden önkényt, hiába akarta elpusztítani, sokszor az egyházzal együtt. Lehet, hogy sok áldozatot kellett hoznia a magyarnak, de mindig voltak diadalai, sikerei. Gondoljon csak bele: az lesz csak képes önmagát és hazáját megismerni, aki ismeri népe múltját, történetét. Merni kell kiállni a nemzet érdekei mellett! Vállalni kell a család, a fiatalok érdekében nemzetünket! Tudnunk kell megbecsülni öregjeinket, ami nem lehet csak könyöradomány, hanem járandóság a megdolgozott évekért!

Egy ünnepnek mindig is van, volt üzenete. Miben kereshetjük, hol találjuk ezt meg?

A nemzet összetartozását kell erősítenünk! Ki kell közösíteni az összetartás bomlasztóit, ugyanis erre senkinek nincs joga! Nekünk, fehérváriaknak mindezeknek többszörösen meg kell felelnünk. A szakrális hely erre kötelez bennünket, hiszen egy történelmi templom romjai felett élünk, ahol királyaink csontjai nyugszanak.

Mi továbbra is Máriára, Nagyboldogasszonyra, a Napbaöltözött Asszonyra támaszkodhatunk, hogy ezzel az erős hittel építhessük utódaink jövőjét, amely boldogabb lehet, és tisztább lesz.