Rövid mese egy énektanárról...
Székesfehérvár Közgyűlése kimagasló zenepedagógusi és közéleti tevékenysége elismeréseként Székesfehérvárért díjban részesítette Mohai Juditot, aki meghatódott, hogy kitüntetést kap, pedig már nyugdíjas. Elvileg... Mivel nem az a fajta, aki olyan könnyen abba tudná hagyni a munkát: dolgozik a Csitáry G. Emil Művészeti Műhelyben, tavaly pedig „kisegítette” a Péter Rózsa Gimnáziumot – aztán ott ragadt.
Azt mondja, a jelenben él és a jövőért dolgozik – de kicsit azért a múltról is beszél. Dunaújvárosról például, a Móricz Zsigmond Általános Iskoláról, ahol a kimagasló színvonalú zenei nevelés eldöntötte a sorsát. Ide a pécsi főiskolai évek után vissza is tért, énektanárként. Aztán pár éven belül Éneklő Ifjúság nagydíjig, élő rádióadásig, lemezfelvételig vezette az iskola kórusát.

Fehérváron több iskolában is megfordult – hasonló eredményekkel. Nem sorolja az adatokat – inkább érzelmekre emlékszik, mint tényekre. És közben – tele energiával – tervezi a jövőt. Még egy kicsit tanítani, és „besegíteni” a négy unoka zenei nevelésébe – ezek a legfontosabbak.

 
2010.09.06. 06:37
Vissza   
FehérVár rovatok
 Várospolitika
 Kultúra
 Aktualitások
 Vár-Bulvár
 Vélemény-közérdek
 Egyház
 Sport
 Életmód
 Heti portré
 Gazdaság
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 szöveg stb..
 szöveg stb..
 szöveg stb..
 
 szöveg stb..
 szöveg stb..
 
 
 
 szöveg stb..
 
 
 
 szöveg stb..
Terjesztési pontok